Ahogy azt már jól kifejtettem egy előző bejegyzésben, egyáltalán nem gondolom, hogy az önkéntesség mindenkinek való. Szükséges, vagy legalábbis célszerű hozzá önismeret, alázat, rugalmasság, nyitottság, befogadókészség, felelősségvállalás, szociális érzékenység, életrevalóság, változástűrés, és még…

Paradicsomnak hívom, de ma már nem úgy nézek rá igazából. Néha még rá tudok csodálkozni úgy, mint a paradicsomra, de nekem már mást jelent a táj. És képeslapnak hívom, mert valaki így kommentálta a fotóimat, hogy egy képeslap az életem :D Norvégia tényleg egy képeslap. Akárhova mész, midenhol…

Először is jobb a legelején tisztázni, hogy a helyzet bonyolult lesz, mert igényel némi önismeretet. Az önismeret meg fájdalmas tudomány, és nem mindenki szeret élni a lehetőséggel, hogy reálisan tekintsen önnön magára.  Aztán azt is fontos tudni, mielőtt tovább olvasol, hogy önkéntesség alatt én…

Miután felidéztem, hogy mi mindent gondoltam a norvégokról néhány nap után, jöjjön a folytatás: elfilozofálás a külföldi létezésről, a saját és a norvégok hétköznapjairól és az önkénteskedésről. Még a néhány így eltelő hónap, és az akkor átélt helyzetek sem voltak elegek ahhoz, hogy meglássam "az…

Nagyon érdekes volt visszaolvasnom, hogy mit gondoltam mindössze 9 nap után a norvégokról. A lelkesedés, az újdonság öröme, és a rózsaszín szemüveg azóta persze elillant, de az érzésekre emlékszem. A rengeteg rácsodálkozásra, és pozitív képekre. Épp ezért most felelevenítem ezeket a legelső…

A napfényes, vihar utáni tengerpart fényei és a természet színei, meg hát az örökké tartó világosság is arra utalnak, hogy immár a nyarat tapasztalhatom meg éppen Norvégiában. Nem csak egy évszak, de akár egyetlen nap egyetlen órája alatt is többször megesik a természet pálfordulása, úgyhogy eddig…